Idén sokáig kellett várni az első hazai szabadtéri SUP versenyre, aminek Dunakeszi adott otthont.
A vízitúra kupa fordulókat már évek óta megrendezik az ország különböző részein. Ez egy több fordulós túraverseny sorozat, ahol 20-30 kilométer közötti távok szerepelnek, de amióta a SUP egyre nagyobb teret nyer, számunkra rendeznek 6 kilométeres versenyeket is.
Az idei verseny is tolódott a koronavírus miatt, de szerencsére megrendezésre kerülhetett.
Valahogy mindig reménykedtem benne, hogy a Sup-osok is rákapnak ezekre a félig verseny félig túra eseményekre. Mert kihívás az van itt bőven a távval, az irammal a helyszínnel és persze a nyári meleggel is.
Szóval idén a partra leérkezve az a meglepetés várt, hogy lépten-nyomon Sup deszkába lehetett botlani. A felfújhatós kategóriából szinte minden márka képviseltette magát egy-egy bátor sportolóval.
Ha ez már önmagában nem lett volna elég a merev deszkások is megjelentek szép számmal.
A rajtot 10 órára írták ki amit Bauer Marci világbajnoki ezüstérmes kajakosunk mint rendező szépen be is tartatott és mindenkit vízre „parancsolt” melegíteni már tíz perccel a rajt előtt. A technikai értekezleten megtudtuk, hogy az isup külön rajtol a merev deszkák után. Ez egy részről sajnálatos hiszen nagyon jól mutatott volna a közös rajt, de másrészről elég trükkös dobot t vízen találta volna magát az isup mezőny a rajt után, így maradt a kompromisszumos külön rajt.
A melegítésnél tényleg jó volt látni a sok résztvevőt. Ilyet eddig csak külföldi versenyen láttam, és hallgatni a viccelődést és a jó hangulatú zrikálást külön élmény volt.:)
10 órakor már elég magasan járt a nap, de a déli szél miatt ez fel sem tűnt. Személy szerint úgy voltam vele, hogy nem viszek folyadékot mert nem egy hosszú táv…nem lesz gond. Aztán majdnem de, de erről később.
A rajt rutinosan nem álló helyzetből volt…az a nagy Dunán amúgy is csak amolyan utópia. Mindig van valaki a ki túlcsorog ha a rajt lefelé van.
Én a merev deszkák között kardoskodtam így személyes beszámolóm csak onnan van.(ha valaki szívesen hozzátenné a felfújhatós élményeit azt szeretettel várom és illesztem be)
A merev deszkást mezőnyt Nagy Szabi rendesen megrángatta az elején! Lötyögött is a víz rendesen még mögötte is, nemhogy hátrébb. Fodor Szabolcs engem biztosan meglepve állta a sarat, és felpattant oldalvízre. Én a félbölcsőért kapkodtam, ami inkább tűnt rodeónak az első kilométeren mint kényelmes nyugodt vontatónak. Aztán rendeződött a helyzetem és Szabi vezetése alatt közeledtünk a fordulóhoz. A 2 kilométeres fordulónál elvesztettük Fodor Szabit, aki rástartolt a bójára és mire tudatosodott benne, hogy ez nem az a forduló a motivációjának elvesztésének mértékét csak a dobott víz nagysága múlta felül.
Eközben az üldöző boly Chlebovics Andris vezetésével szépen tartotta magát.
A forduló akár eseménytelenül is zajlódhatott volna, de sajnos Szabit a lehető legrosszabb pillanatban ragadta el a kegyetlen Duna ! Gondolom mindenkinek megvan az a pillanat amikor te is tudod, hogy a kimerevedett hosszú pillanatban csak valami isteni csoda segíthet….Nos a főnök figyelme most máshol járt.
Így egyedül maradtam nyakamon az üldözőkkel. A helyzetet tetézte, hogy a Dunán felfelé evezni igen trükkös! Kint kell menni szinte a partot súrolva, egyesével kerülgetni a fákat, bokrokat, miközben a vizet figyelve (állítólag így kell) észre kell venni a homokpadokat.
Na ezzel a második résszel én úgy jártam, hogy felkapáltam az összes homokpadot a lapátommal.
Ettől ugye egy csomó szép, csak az ízes magyar ember által érthető jelzőkkel ellátott szavakat mormoltam magamban a lapátomhoz fűződő szolidaritásom jegyében. Tudtam, hogy egyszer ennek is vége lesz! A déli szél már nem sokat segített a nap ellen és elgondolkoztam azon, hogy az ivózsák vajon a legjobb helyen van-e a táskámban.:)
Célba érni jó érzés, mert az ember ha kellőképpen küzdött legyőzi kicsit önmagát. Így éreztem én is.
A befutó után néztem az isupos mezőnyt és tényleg mindenki odatette magát. Gondolom aki nincs a Dunához szokva hegynek fel, annak kicsit furcsa volt az érzés, hogy szinte követik a fák a parton.
Hegedűs Dóra beszámolója
A felfújható deszkás mezőny színes volt: mindkét nem képviseltette magát, profi sportolói múlttal és teljes amatőrök (pl. jómagam) is, kamasztól 50+ig, sokféle márkájú és méretű SUP-on. Legtöbbünknek életünk első versenye volt, az indulásig bőven eltelt az idő a parkolással, fújással, felszerelésekkel, regisztrációval, egymásnak örüléssel, még be is melegítettünk. A merevdeszkás mezőny és az outriggerek után indultunk, a rajt elég randomra sikerült (még ne, még ne, várjatok kérlek, kicsit evezzetek vissza, aztán előzmények nélkül: RAJT!), az órámat is csak 300 méter múlva jutott eszembe bekapcsolni.
Még indulás előtt mártóztam egyet, nagyon meleg volt az erőltetett menethez. Az élboly hamar elhúzott, én kb. középtájon lehettem végig, a sorrend nem sokat változott a 6 km alatt később sem (kivéve Balla Laci hajráját az utolsó 100 méteren). Minimális szél, néhány motorcsónak hullámai, de aránylag nyugodt víz és erős napsütés várt minket.
A forduló után nyert a meleg és a szomjúság, leültem inni (még be kell szereznem ivótasakot). Kb. 5 km-nél lábremegés (a 2. szakasz volt az áramlással szemközti), hőguta és kiszáradás, majd ennek örömére borulás – és erős kísértés a vízben maradásra, végre kis lehűlés.
Persze fel nem adunk versenyt, utána majd valahogy regenerálódunk. Érkezéskor még a célt próbáltuk beazonosítani (első verseny, ugye), utána csobbanás, hidratálás, örömködés. Akármilyen idővel is, akárhányadikként, aki csak végigevezte a 6 km-t, tett a SUP hazai ismertségéért és elismertségéért is. Remélem, a következő fordulón Leányfalun még többen leszünk!
A két merevdeszkás győztes a supshop.hu felajánlásából 1-1 30ezer forint értékű vásárlási utalvánnyal lett gazdagabb.
A díjazáson kívül a nagy jutalom a babgulyás volt ami mint mindig, most is nagyon finom volt.
Mindezt egy nagy családdal együtt megélni egy jó élmény! Jövőre, ha nem is ugyan ekkor és ugyan itt, de vár minket Dunakeszi és a vízitúra kupa!
eredmények:
Rajtszám | Név | Születési Év | Kategória | Helyezés |
171 | Szabó Zénó | 2007 | 18 alatt férfi | 1 |
173 | Kányi Anna | 2004 | 18 alatt női | 1 |
161 | Farkas Márk | 1994 | 18-39 között férfi | 1 |
160 | Csiszár Györgyi | 1992 | 18-39 között női | 1 |
172 | Kepenyes András | 1974 | 40 felett férfi | 1 |
165 | Balla László | 1972 | 40 felett férfi | 2 |
149 | Kalocsai Csaba | 1971 | 40 felett férfi | 3 |
170 | Várallyay György | 1968 | 40 felett férfi | 4 |
174 | Nagy Zsuzsa | 1963 | 40 felett női | 1 |
168 | Major Mónika | 1978 | 40 felett női | 2 |
167 | Hegedűs Dóra | 1971 | 40 felett női | 3 |
166 | Antal Katalin | 1967 | 40 felett női | 4 |
150 | Pecze Krisztina | 1974 | 40 felett női | 5 |
163 | Marschall Éva | 1965 | 40 felett női | 6 |
Merev Sup:
Rajtszám | Név | Születési Év | Helyezés | Kategória |
156 | Márton Károly | 1981 | 1 | Férfi |
142 | Chlebovics András | 1982 | 2 | Férfi |
152 | Soltész István | 1985 | 3 | Férfi |
148 | Szabó Gábor | 1973 | 4 | Férfi |
154 | Kolb Tamás | 1966 | 5 | Férfi |
157 | Tapolcai Martin | 2000 | 6 | Férfi |
140 | Nagy Szabolcs | 1978 | 7 | Férfi |
158 | Sági Gábor | 1970 | 8 | Férfi |
146 | Fodor Szabolcs | 1983 | 9 | Férfi |
147 | Horváth Noémi | 1994 | 1 | Női |
141 | Rasztotzky Eszter | 1980 | 2 | Női |
155 | Mártha Nicole | 2000 | 3 | Női |
169 | Kövér Nóra | 1983 | 4 | Női |
153 | Saftics Dóra | 1978 | 5 | Női |
A délutáni 22 kilométeres túra már komoly kihívásnak bizonyult. A meleg megevett rendesen és visszafelé az M-0-ás hídnál éreztem, hogy most valami nagyobb pakkot teszek a kis mentális hátizsákomba.:) 2 liter vizet simán megittam és a szentendrei ág hétvégi motorcsónakos dzsemborija nagyban segítette az egyensúlyérzékem javulását:)
Ezúton szeretnénk megköszönni a Dunakeszi Sárkányhajó,kajak-kenu és ÖTE-nek valamint a sarkanyhajozz.hu-nak a szervezést és a jó hangulatot.