Mi az edzés?

Az alábbi cikk egy az edzéselmélet alapjairól készült tanulmányból van. Nincs ebben semmi turpisság, kicsit száraz viszont alapos. Ha valaki olyan célokat tűzött ki magának a jövő évre amiknek alapfeltétele az edzés (és nem mozog ebben otthonosan) annak érdemes rászánni 5 percet.

Úgy gondolom azoknak akik a fizikai állóképességükön szeretnének javítani, -bármely sportágban- hasznos lehet ez a két bejegyzés. Természetesen az edzéselméletnek mint multidiszciplináris tudományágnak ez csak egy piciny morzsája, ami leginkább figyelemfelkeltésnek jó azok számára, aki kicsit komolyabban ismerkednének a testedzéssel.

Az edzés fogalma, jellemzői

„Az edzés tervezett fizikai terhelésprogram, amely krónikus adaptációt hoz létre, célja a fizikai teljesítőképesség javítása.” Dubecz (2009) kibővíti a definíciót a fizikai terhelésre vonatkozó elméleti képzéssel, valamint a környezeti hatások vizsgálatával. A folyamatos edzés hatására a fizikai teljesítőképesség folyamatosan emelkedik, a szervezet egészségesebb és ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel szemben. Az edzés célja a teljesítmény növelése, a fizikai teljesítőképesség fejlesztése, a testi nevelés és képességfejlesztés, sportág specifikus technikai és taktikai képzés, valamint az edzésen keresztül a személyiség fejlesztése. Az edzés feladatok is ezekhez a célokhoz igazodnak. Az edzés feladatok három fő területe a következő: fizikai képességek fejlesztése, technikai és taktikai képzés, nevelés és személyiségfejlesztés. Az edzések során a kondicionális és koordinációs képességek fokozatosan fejlődnek, a sportoló a folyamatos gyakorlás során elsajátítja a sportágához illeszkedő technikai és taktikai elemeket. Ezt követően a megfelelő idegrendszeri és testi fejlődést követően a fent említett motoros képességek és sportág specifikus technikai elemek mozgáskészséggé válnak, majd verseny körülmények között taktikai elemként alkalmaznak. Az edzéseket edzéseszközökkel végzik, melyek a teljesítmény fokozásában és megtartásában játszanak szerepet. Az edzés eszközök lehetnek testgyakorlatok, tesztek, valamint segédeszközök (pl.: súlyzó, ugráló kötél, stb..). Negatív eszköznek minősül a sportoló életkorának, nemének, edzettségi állapotának, mentális állóképességének nem megfelelő edzésmunka, valamint a doppinglistán szereplő tiltott szerek alkalmazása. Az edzésekre jellemző a tervszerűség, így az edzések felosztása rövid-közép-, és hosszú távú célok mentén történik, ahol az erő-, állóképesség, valamint kondicionális fejlesztés változó szerepet kap. Minden edzés három egységre osztható, melyek a következők: bevezető, fő, valamint levezető részre. Az edzések során alkalmazott edzésmódszerek aszerint épülnek fel, hogy milyen technikai vagy taktikai képességet vagy készséget akarunk fejleszteni. Az edzés hatékonyságának vizsgálatára különböző teszteket és méréseket lehet alkalmazni. A kiértékelt adatok segítségével megállapítható, hogy milyen mértékű a teljesítményben történt-e változás, és ha igen, akkor milyen irányú.

Terhelés és fáradás

Az edzésterhelés az emberi szervezetet érő célirányosan és tudatosan megválasztott, adekvát ingerek sorozata, amelyek hatására az emberi szervezetben alkalmazkodási folyamatok indulnak be és változásokat eredményeznek. Ingernek nevezünk minden olyan hatást, amely ingerületbe hozza a szöveteket. Az ingerület kiváltása függ az inger erősségétől időtartamától is, aminek következtében kialakul a válaszreakció folyamata. Válaszreakciót a legkisebb ingererősség vált ki, amit ingerküszöbnek nevezünk. Megkülönböztetünk külső ingerek által kiváltott edzésterhelést (edzés feladatok, körülmények), valamint belső ingerek által kiváltott edzésterhelést (fiziológiai és pszichológiai folyamatok) is (Molnár és mtsai., 2015).

Az edzett szervezetre jellemző a sporttevékenység során résztvevő szervrendszerek fokozott teljesítménye, a nyugalmi állapotban a nem edzettekhez képest gazdaságosabb működés (nyugalmi pulzusszám, légzésszám), a terheléshez való könnyebb és rugalmasabb alkalmazkodás. Ahhoz, hogy az edzés adaptáció megtörténjen a szervezet túlterhelésére, a fiziológiásnál nagyobb ingerre van szükség. A progresszív terhelés során ennek az ingernek a nagyságát folyamatosan emelni kell az eredményesség növelése érdekében. Az egyes edzések között azonban a pihenésre is kell időt hagyni, fontos a szervezet regenerálódása, mivel a megfelelő terhelés csak akkor hatékony, ha megfelelő időben a megfelelő pihenő biztosítva van a szervezet számára. Minden ember esetében a fizikai terhelés mennyisége és intenzitása eltérő lehet (Pavlik, 2013). Az edzés mennyisége számszerűsíthető adatokhoz kötődik, mint például a másodperc, ismétlésszám, az edzés intenzitása pedig lehet alacsonyabb vagy magasabb intenzitású, ami a nagy erőkifejtést igénylő edzéstől a játékos feladatokig terjedhet. Minél edzettebb egy személy, annál később fárad el és tovább bírja a terhelést. A testmozgás során a szervezet energiaszolgáltató rendszerei oxigént hasznosítanak az izmok számára. Az edzés kezdetén kisebb intenzitású feladatok végzése mellett oxigén dús körülmények között történik az edzés, tehát az izmok működéséhez szükséges energiát a szervezet aerob módon nyeri. Az edzés intenzitás és edzés terjedelem fokozásával nő a szervezet oxigén igénye és az oxigénhiányos állapot megszüntetésére anaerob folyamatok lépnek működésbe. Ha a sportolónál később lép fel az oxigénhiányos állapot, akkor tovább tud az aerob zónában maradni, ami jobb sportteljesítmény elérésére tesz képessé (Pucsok, 2009). Az aktuális sportteljesítményt jelentősen befolyásolja a sportoló fizikai felkészültségén túl a mentális állapota, érzékszervi és érzelmi fáradtsága. A fizikai eredetű fáradtságnak egyértelmű testi jelei vannak (pl.: fokozott verejtékezés), de az érzelmi alapú fáradtság (pl.: figyelem hiány) jelei később fejtik ki hatásukat és általában tovább is tartanak.

Javasolt szakirodalom: http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_sportelettan/iii_terhelstani_alapismeretek_definicik.html

https://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/kb_sporttudomanyi/_book/edzeselmeleti-alapismeretek.html#a-regeneracio

kép forrása: Buday Tamás facebook oldala

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük