A múltszázad vízi kihívásai

Vajon vagyunk-e olyan kemények mint a nagyszüleink? Ezt ki-ki döntse el maga, minden esetre had mutassak nektek pár régebbi túrát.

Manapság nagyon divatos a teljesítmény túrázás. Mint számomra kiderült ez 60 évvel ezelőtt sem volt másképpen. A nevelőedzőmtől Rákóczi Lászlótól örökölt kajak-kenu havi szakmai lapokat nézegetve sok érdekes dolog derült ki számomra a kajak-kenu hazai fejlődéséről. Az nem volt titok, hogy a hazai “versenyélet” a víz szerelmeseinek túrázó családjából nőtte ki magát, mégis ezektől az emberektől olvasni cikkeket, véleményeket és ötleteket nagyon inspiráló.
A hatvanas években a túrák jellemző eszköze volt a gumi és az összeszerelhető fa és vászonkajak. Érdekes párhuzam az isup-pal elindult- a magyar vizeket bejáró- túrákkal.
Három nem mindennapi túrát szeretnék nektek mutatni. Ezek “felkészítő” eseményei voltak a “kisebb” 50-100 kilométeres evezések.

Dunai Barátság Túra. Javaslom a cikk olvasásához nyissunk meg egy térképalkalmazást amolyan szemléltetés céljából. A Pozsony-Budapest-Belgrád igen tekintélyt parancsoló, még akkor is ha a Duna sodrása a felsorolásból értelemszerűen segít bennünket. A szövetségen belül már ekkor külön “szakág” foglalkozott a vízitúrásokkal. A havilap rendszeresen több oldalban foglalkozott a túrázással kapcsolatos problémák és események megvitatásával. Gondolom nem árulok el túl nagy titkot azzal, hogy a túrázás pozitív előnyei és jellemzően a kihívásai sem változtak. Bár ahogy olvasom az a meglátásom kicsit elkényelmesedtünk a vadregényes klasszikus “őstúrázóhoz” képest. 🙂

A Tisza túra már sokkal barátibb de elég tekintélyes 388 kilométeres útvonala a méltán különlegesnek mondott Tisza kanyargós útvonalán visz minket végig. Mivel lényegesen keskenyebb a medre mint a Dunának az embernek az az érzése támad, hogy vele suhan a táj. 1959 megalakul a Győri Kajak-kenu Szakosztály.:)

A Nagy Kör! Bevallom ez a szívem csücske. Vastagon aláhúzott “bakancslistás” esemény. Először erről egy kajakostól hallottam aki párosban evezte le durván két hét alatt a túrát. 20 évvel azután is, hogy teljesítette látszott a szemében, hogy ez egy életre szóló kaland volt. Az előzőekkel ellentétben itt van minden: folyam, folyó, tó… és sok-de tényleg sok- kihívás. A Kis-Balatontól Győrig tartó szakasz a Rábán már önmagában egy le a kalappal teljesítmény! Egyébként a leírás többi részében bölcsen megemlítik, hogy az óramutató járásával megegyező irányba érdemes elindulni mert a Dunán felfelé evezni ennyit igen erőt próbáló:) Bizony! Ilyen figyelmesek voltak! 😀
Ha valaki kedvet kapott bármelyikhez nagyszerű felkészülést biztosít a 100 kilométeres Ultramaraton vagy egy Szentendrei szigetkerülés. Ha ezeken túl vagytok javaslom a Csepel-sziget kerülést. Aki bármelyiket leevezte az tudja, hogy ezek tényleg különleges helyre kerülnek 🙂

A hátszél legyen veletek! 🙂

Köszönet a cikkért azoknak az embereknek akik szívükön viselték és viselik a vízi túrázás sorsát.:)

2 hozzászólás

  1. “Kis-Balatontól Győrig tartó szakasz folyásiránnyal szemben a Rábán”

    ezt nem értem.
    A Zalán szemben igen, de a Rábán pont folyásiránnyal megegyezően kell (és lehet) evezni…

    1. Author

      Tisztelt hozzászóló, azért nem érti mert nettó hülyeséget írtam amit már javítottam is.:) Köszönöm, hogy figyelmesen végigolvasta a bejegyzést és vette a fáradtságot megírni a pontatlanságot. Remélem ettől még érdekesnek találja a cikket. További szép napot kívánva : Márton Károly

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.